tesómmal lenni mindig feldob és nyugtató hatással van rám..nagyon szeretjük egymást.
sokat bicikliztünk szitáló eső boritotta be a fejem, voltam muzeumokban meg a tengerparton egy buddha helyen kutyákkal meg gyerekekkel, birthday partyban meg tesóm barátaival..párja főzött finom kajákat, sokat ettem..rájöttem hogy van gogh sehol nem ér fel rembrandttal..majdnem 2kocsi alatt maradtam ugy megijjedtem hogy kitört 1 gyors lemenetelű bőgés..a biciklizés ott nagyon más mint itt..ugy mennek mint az őrültek..nagyon szövevényesek az utcák nehéz ott tájékozódni a sok hidon keresztül kasul pedig jó a memoriám..
vannak gyönyörű virágok, nincsen függöny az ablakokon, minden család életébe beleláthatsz, mert biznak egymásban nem sajnálják a másiktól az övét..friss illatok, szélvitte tengeri levegő..
egy dolog szemet szúrt: a hollandokon nehéz igazi érzelmet látni..felvesznek egy középszerű bájolgási arcot és azzal elvannak..amikor hazaérkeztem láttam meg ezt a fenomenont a kontrasztban..itthon látok síró vagy jajongó vagy nevető embereket.ott nem, nincsenek ezek a végletek..ahogy G mondja: "i feel fine here, because its human"
